"Nem oda Buda"...Schäuble úr
Már vízesésként ömlik a médiából, hogy a magyar kormány határozottan ellenzi a kötelező betelepítési kvótát, meg az ellenőrizetlen, illegális határátlépést engedélyeztetni akaró EU-s követelést. Ennek okán német kormánykörök leplezetlen nyomásgyakorlással akarják megváltoztatni Magyarország ebbéli álláspontját. Például a die Welt magazin elektronikus lapján 2017. 09. 14-én szerepelt egy cikk, melyben a Zeit magazin oldaláról olvasható egy idézet. A szöveg a migrációs problémával kezd, majd a magyar fizetési készség kérdését veti fel egy figyelemfelkeltő kijelentést idézve a Zeit online oldaláról:
„A magyar államhoz tartozó, de az EU területén található földeket vagy épületeket azonban kisajátíthatják és értékesíthetik. […] Az EU kénytelen lenne fizetni, ha Magyarország nem fizet" – mondta Stefan Lorenzmeier, a "Zeit online" nemzetközi és európai ügyvédje.”
A felvetést azért nem lehet könnyeden kezelni, mert az elgondolás kiötlője - a 888.hu portál szerint - Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Ami különösen furcsa a szövegben, hogy az EU lenne kénytelen fizetni, ha Magyarország nem fizet.
„Az Augsburgi Jogi Kar tudományos tanácsa szerint az uniós jog lehetővé teszi az EU számára, hogy követeléseit behajtsa.” írja a die Welt. Csak azt nem tudhatjuk, hogy melyek ezek a követelések.
A zavart az is fokozza, hogy Lorenzmeier az Európai Bíróság esetjogára hivatkozik a migráns-befogadás kapcsán, miközben a magyar fizetési készségre utal:
„Jogi eljárás megengedhető lenne, ha Magyarország továbbra is megtagadja az Európai Bíróság esetjogának elismerését" - mondta Lorenzmeier.”
Megismétlem: a követelés behajtása vagyoni eredetű megközelítés, és egy pénzügyminiszter gondolatában született meg. Ha egy kicsit mélyebbre ásunk, felbukkan egy agyonhallgatott esemény:
2005. február 01. napján, Draskovics Tibor és Czagány Melinda sajátkezű aláírásával helyezte az Amerikai Államok Értékpapír és Tőzsde Bizottságának (Securities and Exchange Commission of the United States of America) gyámsága alá a Magyar Köztársaságot, 1,500,000,000$ értékben államkötvény nemzetközi kibocsájtásának engedélyezéséért, melynek fedezetét 712.500.000$ mértékben a Deutsche Bank Securities Inc. biztosította. A két aláíró tudatában volt annak, hogy ezzel a pénzügyi tranzakcióval a Magyar Köztársaság teljes nemzeti vagyonát elzálogosította. [A szerződés teljes szövege a 0000889414 lajstrommal a www.sec.gov oldalon található (SEC Accession No. 0000950136-05-000475)]
Ezzel a háttérrel most már érthető Wolfgang Schäuble fenyegetéssel felérő gondolati levezetése, még akkor is, ha több német lapban kijelentette, hogy nem támogatja a szankciók bevezetését Magyarország ellen.
Nem szállhatunk szembe egy pénzügyi guru éles elméjű meglátásával. De azért néhány kérdést még felteszünk: Schäuble úr, mennyire túrt mélyre a német állam tartozik-követel egyenlegeiben? És vajh’ megtalálta-e azt a dossziét, amelyben a III. (német) Birodalomnak a Magyar Királysággal kötött szerződése „tartozik” oszlopot mutat utóbbival szemben?
Vagy azt, amelyik a Szovjetunió ellen indított háborúja alatt a Magyar Királysággal való, hadianyag-, élelmiszer-, nyersanyag- és fegyverszállítás ellentételezéséről szóló egyezségét ismerteti, amely a kiegyenlítést a háború lezárása utánra teszi? Esetleg azt a diplomáciai jegyzékváltást, amelyben a Magyar Népköztársaság felszólítja a nyugati megszállási övezet német kormányát, hogy egyenlítse ki a követelést, és azt a választ, amelyben röviden arra hivatkoznak, hogy Önök a Magyar Királysággal kötöttek szerződést, nem a Magyar Népköztársasággal?
Schäuble úr, beszéljük meg, Ön Németország, mi a Szentkorona Országa Magyar Királyság képviseletében. És ne a média közvetítse készülő (bal)lépéseit!
Mi örömmel tájékoztatjuk azokról a politikai eseményekről, amelyek a Magyar Királyság újraéledéséről szólnak.