Nem állunk meg Róma előtt.
A SZABADSÁG ÜNNEPÉN
Itt vagyunk mi magyarok, és azért jöttünk, hogy találkozzunk azokkal, akik Európát ünneplik.
Itt vagyunk mi magyarok, a leszármazottjai azoknak, akiktől kölcsön vették a Szent Korona javait, és azért jöttünk, hogy találkozzunk azokkal, akik 500 év óta e kölcsönt elfelejtették.
Itt vagyunk mindnyájan, nagyon jól tudjuk, kik vagyunk, és ez elég. A mi európai vámügyi Nagytestvérünk írott papírt kér tőlünk, aminek a neve szerződés, hogy emlékeztessük azokat, akik tőlünk kölcsönöztek eddig.
A mi európai uzsorás Nagytestvérünk pénztartozás megfizetését kéri tőlünk Júdásnak, akinek sosem engedtük eladni magunk. A mi európai zugügyvéd Nagytestvérünk elmagyarázza nekünk, hogy minden tartozást kamattal kell visszafizetni, amit magukat embernek nevező lények adnak a beleegyezések kérése nélkül.
És lassan mi is felfedezzük, és rájövünk, hogy mi is kérhetünk kártérítést, kérhetünk kamatot. A Magyarok archívumaiban, ahol papír papír hátán, átvételi elismervény átvételi elismervényen, és aláírás aláírás hátán van, az áll, hogy csupán 1540 és 1920 között nemzetünk minden vagyonát - termékét - terményét és aranyát, de még Ős-Buda várát is elhordták.
Erődítményeinket lerombolták, fiaink millióit idegen érdekek háborúiban pusztították. Békés népünket hadakkal nyomorgatták, a Szent Korona országát hétfelé osztották. Ám azóta sem jöttek, hogy törlesszék adósságukat, hanem hoztak ránk világháborút, és tartottak itt végtelen hadakat, hazudós rablókat.
1956-ban hittük, hogy eljött a mi időnk, de a szabadság "bajnokai" hamisan szólottak. 1989-ben elmentek a tankok, de bejöttek a bankok, és elvették azóta az élet minden energiáját, a Földet - a Vizet - a Levegőt - a Napot. Maradék népünket koldussá alázták, és életét mentve világgá zavarták. Egykor nagy nemzetünk - hitet, reményt és lassan a hazát is elveszté.
Fosztogatás lett volna? Mi ezt nem akarjuk elhinni! Mert akkor azt kellene gondolnunk, hogy a keresztény Nagytestvérek megtörték a Hetedik Parancsolatot.
Rablás? Isten ments, hogy azt gondoljuk, hogy az európaiak, mint Káin, megölték és megtagadták a vértestvérüket!
Népirtás? Ez hitelt adna a rágalmazóknak, akik a Habsburg uralkodást egyben a magyarok megsemmisítésének minősítették, vagy a szélsőségesek, akik kimondják, hogy Európa gazdagodásának kezdete és a jelenlegi európai civilizáció a rablásoknak köszönhető.
Nem! Mindazt kölcsönnek kell tekinteni Magyarországtól Európa fejlesztésére, amit azután még sok más követett. Ellenkező esetben háborús bűnösök létezéséről kellene beszélnünk, ami nem csak az azonnali visszafizetés szükségét jelentené, hanem kompenzációt a fájdalomért és a károkért.
Mi előnyben részesítjük a legkevésbé bántó hipotéziseket. A mesés tőkekivitel nem volt más, mint a kezdete egy Marshall-tervnek, hogy biztosítsák a barbár Európa felépítését, amit a siralmas háborúk tönkretettek. Ezért, A Kölcsön ötödik centenáriumát ünnepelvén, megkérdezhetjük: értelmesen használták fel az európai Nagytestvérek, felelősséggel vagy legalábbis produktívan a magyarság bőkezű előlegét?
Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. Elherdálták a háborúkra, birodalmak építésére, és egyéb megsemmisítésekre. Pénzügyileg, képtelenek voltak 500 éves türelmi idő után mind lezárni és kifizetni a tőkét kamataival együtt, mind függetleníteni magukat a nyersanyagoktól, az olcsó energiától és a nettó bevételektől, amit a magyarság biztosított nekik.
Az undorító kép megerősíti azt, hogy ez a támogatott gazdaság soha nem fog működni, és arra kényszerít bennünket, hogy reklamáljuk a tőkét a kamatokkal együtt, amit olyan nagylelkűen hagytunk évszázadokon át halasztani, és nem kértük a visszafizetést.
Ezek után tisztázzuk, mi sem engedjük el a mi európai Nagytestvéreinknek a gonosz és vérszomjas 20-30 % kamat megfizettetését, amit ők is behajtanak a világ népeitől. Követeljük a megelőlegezett nemesfémek megtérítését plusz egy szerény 10 %-os kamatot, és ezt is csak az utolsó 300 évre visszamenőleg, az első 200 évért megkegyelmezünk.
Tehát az alaptőkén kívül, és az Európában alkalmazott kamatos kamat hozzáadása után, tájékoztatjuk a kölcsönzőinket, hogy első körben tartoznak arannyal – ezüsttel, és egyéb elszállított javakkal melyek nagyságrendjét a hozzáértők számolják. Ehhez mondjuk 300 nullát tehetünk ugyebár a 300 évért,.... ezt nem lesz könnyű kiszámolni mennyi, hát még kifizetni!
Mennyit nyomna mindez, ha vérben számolnánk vajon? Hogy Európa fél évezreden át képtelen volt elegendő vagyonra szert tenni, hogy megszüntesse ezt a szerény tartozását, a teljes pénzügyi kudarcuk beismerését jelenti. Ezek persze metafizikai kérdések, ami minket, magyarokat nem nyugtalanít.
De ha mi megköveteljük egy szándéknyilatkozat aláírását, ami arra kötelezi az Öreg Kontinens népeit, hogy tartsák tiszteletben, és érezzék elkötelezve magukat Európa átalakításának, ami lehetővé teszi számukra a történelmi adósság visszafizetését.....na ugye erre szóhoz sem jutnak!
Nemzetünk minden tagját felkérjük, aki érintve érzi magát, vagy családját visszamenően hetediziglen a "KÖLCSÖN" ügyében, hogy az egyeztetéshez tartson velünk mindazon országok meglátogatásban, akikhez ezért látogatóba megyünk.
Látogatóba megyünk - mi tízmilliók - mindazokhoz, akiknél az elszámolás esedékes, akik kölcsönvették földünket, ásványvagyonunkat, megtermelt - legyártott termékeinket, hadi segítségeinket, számolatlan találmányunkat, egyéb értékeinket. Ezért elvárjuk, hogy tisztességgel lássanak bennünket vendégül, amíg az elszámolást be nem fejezzük. Ez lesz a NAGY MENETELÉS.
A NAGY MENETELÉS indulását a Magyarok Országos Gyűlésére tervezzük, utunk kezdetén felkeresve az elcsatolt nemzetrészeket, hogy csatlakozhassanak, mint kölcsönadók az elszámolás előtt.
A NAGY MENETELÉS-ben, és az útvonalterv előkészítésében minden magyar - bárhol él a világon - valamint az érintett nemzetek tagjai közreműködhetnek, velünk tarthatnak.
Budapest 2014. március 15.
FORRÁS
AMKINFO - 2014. mrcius 15. 23:20
Honpolgárság igénylése
Navigáció
KEK KH
Magyar Igazolvány
Közösségi tér
Kapcsolat /Konferencia 23'/
Magyarok Életkönyve
Szóhivatal
KÖNYVTÁR
Együttműködünk
Koronamobil
Vendégkönyv
Tájékoztató
